A bizalmi vagyonkezelés az egyik legideálisabb jogintézmény abban az esetben, ha vagyonunkat nemcsak biztonságban szeretnénk tudni, de szeretnénk megnyugodni annak adózása felől is – bizonyos esetekben ugyanis a bizalmi vagyonkezelés igen kedvező adózási feltételeket jelenthet.

Hazánk különleges történelme okán magyar családi vállalkozásokról voltaképpen csak a rendszerváltozás, tehát 1990 óta beszélhetünk – hosszú évtizedek után ekkor jöhetett ugyanis létre először olyan magántulajdon, ami a modern vállalkozások döntő részének alapját képezi. Ennek megfelelően a hazai családi vállalkozások jelentős százalékában szinte egyszerre, az elmúlt néhány évben kezdett aktuálissá válni a generációváltás is, hiszen napjainkra a cégalapítók döntő többsége már a hatvanas, hetvenes éveiben jár.

Az angolszász országokban sok-sok éve nagy népszerűségnek örvendő “trust”, azaz bizalmi vagyonkezelés intézményét 2014-ben tette elérhetővé a magyar jog a hazai ügyfelek számára. S bár a bizalmi vagyonkezelés fogalmával egyre többen vannak tisztában, illetve egyre többen használják ki a bizalmi vagyonkezelés adta lehetőségeket, még mindig sok olyan téma, kérdés merül fel ügyfeleink részéről, melyek azt jelzik, kevés információval rendelkeznek a témát illetően.

Gyakori eset, hogy egy üzleti vállalkozás értékesítésre kerül. Óriási kockázatot rejt azonban magában az, ha a tranzakciós feltételek teljesülése során valamelyik fél meggondolja magát, vagy olyan körülmény merül fel, amelynek hatására szeretne visszalépni az ügylettől. Ha ráadásul a megállapodás és annak végrehajtása között hosszabb idő telik el, a tulajdonjog átruházásának pillanata is kérdéses lehet, ami számos esetben azt eredményezi, hogy az eladó már nem, a vevő pedig még nem irányíthatja a vállalkozást.